Az ESZI kedves (többnyire kényszerből) visszatérő diákjainak rendhagyó retro évnyitóban volt része. Szerintem vicces volt, kis „tanárnéni-tábla-kréta, matekfüzet-számtanpélda” hangulatú ált sulis nosztalgia. Lehet, hogy direkt a kisdiák-lelkesedést akarták mesterséges inplantátumként beültetni, hát akkor nem jött össze... azokat az arckifejezéseket előbb írnám a kezdődő depresszió számlájára. Így az első napos magassarkú-lábfeltörés meg az órarend külalakja után én sem érzem magam sokkal különbül. És akkor csodálkoznak, ha szegény gyerek emos lesz! XD *
*a szerző semmiféle sorsközösséget nem vállal az emo irányzat képviselőivel, a kijelentése az irónia tárgyát képezi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése